Erről nagyon sokat tudnék mesélni, (így inkább csak a legszükségesebbeket írom :) )
A karakter a legmélyebb tudatalatti akadályunk azelőtt, akik igazán vagyunk, a tudatalatti legfájdalmasabb, legproblematikusabb egyben legelzártabb része, mely legkorábbi kisgyerekkori sérülésünk során alakult ki (az élményre mindenki vissza tud emlékezni!), mely élményre aztán minden a későbbiekben csak ráépül. Egyben mindenekfelett nagyon meghatározó, hiszen ez alakítja ki az okat a tipikus válaszokat, melyek aztán tudattalanul olyankor is működnek, amikor épp nem lenne rájuk szükség, érdemes tudatosulnia, milyen motivációk alakítják gépiesen - helyettünk - az életünket, milyen motivációs összefüggésrendszerben élünk (mely az idegrendszei kapcsolatainkat is kialakítják).
Hatása: rendre ugyanazok a problémák ismétlődnek az életünkben, és rendszerint nem tudjuk, mi lehet az oka...A karakter ugyanis azokat a legfájdalmasabb alapokat tartalmazza (rejti el a tudat legmélyére), melyek a legfájdalmasabb élményeinkhez kapcsolódnak. Az Enneagram a rossz hír rólunk. Nem a karakterünk vagyunk, ez csak egy védekezőrendszer, mely sérülékenységünket hivatott rejteni, kiszolgáltatottságunkat...azonban ezzel a védelemmel jelentős energiavesztség is járul, mely csak az egó és egós automatikus késztetések tudatosulásával való leoldása által szűnhet. Amint közelebb kerülünk valódi önmagunkhoz, energiaszintben is jóval feljebb jutunk, a szabadság állapota elérhető! Ez a megvilágosodott magasabb oktáv már jóval felszabadultabb tudatállapotot jelent.
Legnagyszerűbb hazai tudósa a témának: Prakash Vörös Ákos
